Előzzük meg a kiújulást Nagy hangsúlyt kell fektetni a seb tisztán tartására annak érdekében, hogy megelőzzük a különböző kórokozók – baktériumok, gombák, vírusok – megtelepedését, és a fertőzések kialakulását. A megszokott napi tisztálkodás mellett fontos a székletürítést követő lemosás is. Műtét után nem elég a toalettpapír használata, hanem alaposan át kell öblíteni a végbél környékét is. Ha az aranyeresség kialakulására hajlamosító tényezők – például egészségtelen étkezés, elhízás, mozgásszegény életmód – a műtét után sem szűnnek meg, az aranyér kiújulhat. Mivel a betegség kezdeti vagy középsúlyos állapotban még nem szorul műtétre, ezért fontos a korai felismerés. Enyhe stádiumban a javuláshoz gyakran elegendő a hosszú távon tartható életmódváltás, illetve az olyan vény nélkül kapható készítmények alkalmazása, mint például kamilla, varázsmogyoró-levél, valamint körömvirág-tartalmú kenőcsök és kúpok. A növényi eredetű bioflavonoidok családjába tartozó diozmin tartalmú tabletták szintén javasoltak, hiszen erősítik az érfalakat, és elősegítik gyulladások mielőbbi gyógyulását.
Az aranyeresség gyakorisága egyre nő az életkor előrehaladtával. A középkorúak akár felét is érintheti a betegség. Kialakulásában számos tényező vesz részt, korunk rohanó világában a helytelen táplálkozás és mozgásszegény, sokszor ülő életforma mellett gyakrabban számolhatunk kialakulásával, akár már a harmincas korosztályt is érintve. Amennyiben a megelőzés és a konzervatív gyógyszeres kezelés nem elégséges, szükség lehet súlyos esetben műtéti ellátásra is. A műtét helyi, epidurális vagy általános érzéstelenítésben történik, műtétet követően a felépülés átlagosan négy hétig tart. Milyen szövődmények jelentkezhetnek a műtétet követően? Megkülönböztetjük az úgynevezett korai szövődményeket, melyek a műtétet közvetlenül követve alakulhatnak ki: vérzés fertőzés, gyulladás, tályogképződés varratelégtelenség, elhúzódó sebgyógyulás Az elhúzódó vagy krónikus komplikációk hosszú távon jelennek meg, gyakran újabb sebészeti vagy proktológiai beavatkozást is igényelhetnek: székletürítési zavar, székletinkontinencia záróizom-sérülés hegesedés, végbél szűkülete az aranyér kiújulása (elsősorban akkor, ha a hajlamosító tényezők változatlanul fennállnak) Mire ügyeljen a beteg a műtétet követően, hogyan kerülhetőek el a szövődmények?
Fájdalomcsillapítás a műtét után A beavatkozás után szükség lehet fájdalomcsillapításra, a fájdalom ugyanis a leggyakoribb panasz műtét után, különösen a székletürítéssel kapcsolatban. A felírt paracetamol vagy ibuprofen segítséget jelent, az orvos javaslata nélkül azonban ne kezdjünk el szedni semmit! A meleg fürdőben áztatás is sokat segíthet. Javasolt a székletlágyítók használata, mellyel a székletürítés erőlködés nélkül megy majd. Az erőlködés miatt ugyanis az aranyér kiújulhat. A felépülés általában két hétig tart a műtét után, de bizonyos esetekben eltarthat 3-6 hétig is. Mikor kell hívni az orvost? Amennyiben aranyerünk van, négy esetben kell azonnal orvost hívni: ha jelentős a vérzés, ha vizelési képtelenséget, illetve székletürítési képtelenséget tapasztalunk, valamint, ha láz is gyötör bennünket! Mit tehetünk az aranyér kiújulása ellen? A cél, a széklet lágyan tartása! A már említett rostdús táplálkozás igen fontos, hogy ne újuljon ki az aranyér, valamint a megfelelő mennyiségű víz fogyasztása (6-8 pohár naponta).
Az aranyeret infravörös fénnyel végzett fotokoagulációval, illetve elektromos árammal végzett elektrokoagulációval is lehet kezelni. Ezek az eljárások mind csökkenti a fájdalmat, és nem járnak nagy komplikációval, de hosszú távon leginkább a hemorrhoidectomia ad megoldást. Orvosunkkal beszéljük meg, melyik eljárás lenne a legmegfelelőbb számunkra! A műtét egyébként a legtöbb esetben hatékony, viszont az is fontos, hogy a beteg utána átálljon rostdús táplálkozásra, megfelelő higiéniával éljen, és kerülje a székrekedés lehetőségét egészséges étrenddel, nehogy ismét kialakuljon az aranyér! Van kockázata az aranyér műtétnek? Az aranyér műtét igen gyakori és biztonságosnak mondható, ám ahogyan bármelyik operáció, gyakorlatilag ez is járhat rizikóval: vérzéssel, fertőzéssel, de lehetséges, hogy az altatásra reagál rosszul a beteg. Továbbá, a műtétet követően a pácienseknek egy ideig gondja lehet az ürítéssel, vizeléssel, hiszen a beavatkozás miatt egyelőre nehéz lesz számára az ellazulás. A végbél záróizma sérülhet a műtét során, ami oda vezethet, hogy vizelet- illetve széklet inkontinencia lép fel: a páciens kevésbé tudja kontrollálni magát, akaratlan széklet- vagy gáz kiengedés is előfordulhat.
Előzzük meg a kiújulást Nagy hangsúlyt kell fektetni a seb tisztán tartására annak érdekében, hogy megelőzzük a különböző kórokozók – baktériumok, gombák, vírusok – megtelepedését, és a fertőzések kialakulását. A megszokott napi tisztálkodás mellett fontos a székletürítést követő lemosás is. Műtét után nem elég a toalettpapír használata, hanem alaposan át kell öblíteni a végbél környékét is. Ha az aranyeresség kialakulására hajlamosító tényezők – például egészségtelen étkezés, elhízás, mozgásszegény életmód – a műtét után sem szűnnek meg, az aranyér kiújulhat. Mivel a betegség kezdeti vagy középsúlyos állapotban még nem szorul műtétre, ezért fontos a korai felismerés. Enyhe stádiumban a javuláshoz gyakran elegendő a hosszú távon tartható életmódváltás, illetve az olyan vény nélkül kapható készítmények alkalmazása, mint például kamilla, varázsmogyoró-levél, valamint körömvirág-tartalmú kenőcsök és kúpok. Mi vált ki leggyakrabban allergiát? Bioderma fényvédelem nyereményjáték A növényi eredetű bioflavonoidok családjába tartozó diozmin tartalmú tabletták szintén javasoltak, hiszen erősítik az érfalakat, és elősegítik gyulladások mielőbbi gyógyulását.
A betegeknek általában kevesebb fájdalomcsillapítóra van szükségük, és korábban elhagyhatják a kórházat. De vannak hátrányai is, mivel nagyobb a kiújulás kockázata, a hagyományos műtéthez képest. Megelőzés Magas rosttartalmú ételek fogyasztása. Érdemes sok zöldséget, gyümölcsöt és gabonaféléket ( barnarizs) fogyasztani. A rostos ételek megpuhítják a székletet és megnövelik a tömegét, mely segít elkerülni az erőlködést, ami a betegség egyik okozója. Sok folyadék fogyasztása. Sok folyadék fogyasztása (legfőképpen a víz fogyasztása ajánlott) ugyancsak segít a széklet puhításában. Megerőltetés elkerülése. Az erőlködés és a lélegzet visszafojtása székletürítés közben nagy nyomást csinál a vénákban, a végbél alsó részében, mely által megnő a kialakulásának az esélye. Sok mozgás. A mozgás segít elkerülni a székrekedést, és csökkenti a nyomást a vénákban, mely problémák hosszasan tartó egy helyben állás vagy ülés esetén jelenhetnek meg. A mozgás emellett a súlyfelesleg leadásában is segít, mely egy másik okozója az aranyér tünetei kialakulásának.
Hosszan tartó problémát okozhat például a műtét után jelentkező székletürítési zavar, székletinkontinencia, záróizom-hegesedés, végbélszűkület, vagy a kiújuló aranyér. Ahhoz, hogy az aranyér szövődményeit megelőzzük, a műtétet követő hetekben különösképpen figyelni kell a megfelelő táplálkozásra és mozgásra. Bár a beavatkozás utáni napokban érthető a székletürítéssel kapcsolatos félelem, ahhoz, hogy a gyógyulás zökkenőmentes legyen, semmiképpen sem szabad elodázni. Nem a székelés ritkítására van szükség, hanem arra, hogy állaga könnyen üríthető legyen. Az aranyér szövődményei rendszeres testmozgással is megelőzhetőek. Fotó: Getty Images Éppen ezért a műtétet követően fokozott rostbevitelre és megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra van szükség. Ahhoz, hogy elkerülhessük a fájdalmas és könnyen komplikációkat okozó székrekedést, elengedhetetlenül fontos a rendszeres mozgás is. Műtét után kerülni kell a megterhelő gyakorlatokat, azonban például napi fél óra könnyű séta elősegítheti a jó emésztést és a zavartalan gyógyulást.
Az aranyeret a legtöbb esetben lehet egészséges életmóddal kezelni, ám megtörténhet, hogy műtétre van szükség. Hogyan zajlik a beavatkozás? Az aranyérnek két fő típusa van, de mindkettő kezelése lehetséges megfelelő étrenddel, higiéniával, illetve felírt gyógyszerekkel, kenőcsökkel. Bizonyos esetekben azonban, egyik sem elegendő. Azoknál a pácienseknél, akiknél semmi nem segít igazán, a hosszú távú megoldást csak a műtét jelentheti az aranyér gyógyítására. Milyen műtét? Az operációt leginkább azoknak javasolják, akiknek aranyere kiterjedt és nagyon fájdalmas, illetve vérző. A hemorrhoidectomiát általában súlyos betegeken végzik, műtéti érzéstelenítésben: lehet úgy is, hogy alszik, de helyi érzéstelenítéssel is végezhető a beavatkozás, amikor a beteg ébren van, nem érez semmit. Az operáció után a betegnek rövid ideig kell a kórházban maradnia. A hemorrhoidectomia során a sebész a végbélnyílás körül bemetszéseket ejt, hogy kivágja az aranyeret. Míg a műtét általában enyhíti a fájdalmat, a duzzanatot és a vérzést, viszketést, a procedúra egy igen érzékeny területen történik, és öltéseket is igényelhet, ezért még egy ideig fájdalmas lehet.
A változtatást érdemes úgy elkezdeni és végigvinni, hogy a mindennapi életünkbe jól illeszkedjen, és hosszú távon is követhető legyen. A székelést tanácsos úgy lebonyolítani, hogy a lehető legkevesebb kellemetlenséggel járjon. Sportok műtét után Aranyérműtét után a teljes gyógyulásig nem javasolt strandra, uszodába menni, mivel a klóros víz nem tesz jót a sebnek, valamint a közösségi fürdők számos fertőzés forrásai lehetnek. A könnyű mozgás viszont nagyon fontos, napi 30 perc séta ideális lehet. A teljes gyógyulást követően már az úszás is a kívánatos mozgásformák között szerepel, ugyanakkor az edzőtermekben megtalálható elliptikus tréner használata is hatékony e problémára. A medence erősítésére irányuló célzott gimnasztikai gyakorlatok, így a gátizomtorna is nagyon hasznos az aranyeres panaszok ellen. Nemcsak az inkontinencia kezelésében eredményes, hanem a székelést is könnyebbé teheti, ha ezeket az izmokat kontroll alatt tartjuk. Műtét után az újabb panaszok megelőzésében is hatékony segítséget nyújthatnak ezek a gyakorlatok.
museilektioner.se, 2024