Valójában magának a vállalatnak az irányítását. A 4PL a logisztikai folyamatok felügyeletét is magában foglalja az ügyfél teljes ellátási lánca mentén, a nyersanyagszállítóktól kezdve egészen az ügyfelekig (és nem csak az ő konkrét szakaszukban, mint a 3PL esetében). A 4PL-szolgáltatónak még saját raktárral vagy flottával sem kell rendelkeznie. Elég az a tény, hogy más szolgáltatók erőforrásainak felhasználásával koordinálja a folyamatokat. A 4PL-szolgáltatók csoportja nem homogén. Vannak olyanok, akik nem rendelkeznek saját logisztikai infrastruktúrával, akik elsősorban az információs integrációra összpontosítanak (a többi szolgáltatást kiszervezik), másrészt vannak olyan globális logisztikai szolgáltatók, mint a UPS vagy a DHL. A 3PL és a 4PL jelenleg a legelterjedtebb modellek. Nem lehet azt mondani, hogy a 4PL szintjén mindig jobb az integráció, mint a 3PL szintjén. A konkrét modell kiválasztásakor figyelembe kell venni a vállalat méretét és működési területét, logisztikai igényeinek összetettségét, a rendelkezésre álló erőforrásokat, a készségeket és a piaci ismereteket.
Számos vívmánya mellett, a logisztika szempontjából a legjelentősebb előrelépés a tömegtermelés (mass production) és a sorozatgyártás (assembly-line) megjelenése jelentette. A logisztika megjelenése az ipari termelésben A legátütőbb eredményt a korszak egyik legikonikusabb alakja Henry T. Ford érte el, a nevével fémjelzett T-modell elterjedésének köszönhetően. Sikereit jelentős mértékben a gyár logisztikai hátterének is tulajdoníthatjuk. Ennek kitalálása és megvalósítása jelentős mértékben a Ford vállalatnál dolgozó két mérnöknek – Galamb Józsefnek és Frederick Winslow Taylornak – köszönhető. Az ő nevükhöz fűződik a gyártói futószalag bevezetése, amellyel hosszú időre forradalmasították a gyártást és termelést. Taylorizmus – a Vezetés és Menedzsment elméletek egyik alapköve Taylor volt az első, aki a hétköznapi gyakorlati megvalósításon túl, az elméletek területén is előrelépést tett. Munkásságának köszönhetően a XX. század egyik meghatározó vezetés és szervezet elméleti irányát alkotta meg.
Mindkettő elválaszthatatlan. Ezért nem ellentmondanak egymásnak, hanem kiegészítik egymást. Az SCM segíti a Logisztikát a szállítás, tárolás és forgalmazás csapata számára.
Tágan értelmezett ellátási lánc minden olyan szervezetet, vállalatot tartalmaz mind ellátási, mind elosztási oldalról, amely elősegíti és eljuttatja a terméket és/vagy szolgáltatást az alapanyag-kitermeléstől egészen a végső fogyasztóig Alapanyag ↔.. ↔ beszállító ↔ vállalati ↔ vevő ↔.. ↔ végső fogyasztó Az ellátási lánc és a menedzsment kapcsolata Az ellátási lánc és a menedzsment kapcsolata Az ellátási láncban való gondolkodás más menedzsment technikákat igényel a vállalati kapcsolatok területén. Az ellátási lánc menedzsment (azaz az ellátási láncok vezetése, szervezése) eltér a hagyományos vállalati kapcsolatok irányításától. Ebben az esetben az ellátási láncban lévő tagok a kooperációra és a bizalomra teszik a hangsúlyt azért, mert együttesen (az egész lánc) nagyobb értéket tudnak létrehozni a vevő számára, mint a tagok külön-külön elért eredményeinek összessége. Ahhoz, hogy egy vállalat az ellátási lánc menedzsment filozófiát alkalmazni tudja, néhány menedzsment technikára van szüksége: 1.
A gyógyszer útja a fogyasztóhoz A tanulmány a beteget mint a gyógyszer tényleges felhasználóját az ellátási lánc fontos szereplőjének tekinti. Ennek folytán előtérbe kerülnek a terápiával szembeni hatékonysági elvárások, a fogyasztókkal fenntartott kapcsolat lehetőségei, valamint felmerül az egyénre szabott terápiák szerepének jelentősége. Ezek a folyamatok is az ellátási lánc gyökeres átalakításának sürgető igényét vetítik előre. A betegekkel folytatott kommunikáció, illetve a tényleges terápiás hatás utánkövetése új kommunikációs és marketing kihívásokkal, illetve szabályozási problémákkal szembesíthetik a gyógyszercégeket. A PwC gyógyszeripari tanulmánya hangsúlyozza, hogy az előttünk álló években jelentős mértékben változni fognak az információ-áramlás útjai és a nyilvánosság szerepe. Ezért a beteg és a gyógyszercégek közötti közvetlen kommunikáció legalább annyira kulcskérdés lesz a gyógyszeripari vállalkozások számára, mint az ellátási lánc megszervezése. Kulcsfontosságúvá válik a logikusan megtervezett és megszervezett keresetvezérelt ellátási lánc létrehozása, mely azonban a gyógyszercégek működési profiljának részleges vagy akár nagyobb mértékű átalakításához is vezethet.
museilektioner.se, 2024