Várható Infláció 2020
A GKI felülvizsgálta növekedési előrejelzését. 2022-re a korábbi 2, 5-3%-ról 3, 5-4%-ra emelte, 2023-ra 3, 5-4%-ról 2, 5-3% közöttire csökkentette GDP-prognózisát. A módosítás az első negyedévi vártnál gyorsabb növekedés és a korábban gondoltnál erőteljesebb megszorítás és infláció, a romló világpolitikai helyzet, az EU-val kialakult feszült kapcsolat következménye. Az előrejelzés letölthető innen. Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt. Részletes információk. A GKI konjunktúraindexe május után júniusban is 5 ponttal, 15 havi mélypontjára csökkent. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint júniusban az üzleti várakozások ismét bő 3, a fogyasztóiak viszont újra mintegy 10 ponttal estek az előző hónaphoz képest. Az emberek legutóbb a Covid-járvány kirobbanásakor voltak a mostaninál pesszimistábbak. A felmérési összefoglaló letölthető innen. A felmérési összefoglalók archívuma elérhető itt. A kormány még nem beszél recesszióról, de az elmúlt évtizedekben minden kiigazítást az követett.
Makroökonómia 11. évfolyam | Sulinet Tudásbázis
A Monetáris Tanács a decemberi Inflációs jelentésben két forgatókönyvet emelt ki. Az elhúzódó globális bizonytalanságok hatásai az alappályához képest alacsonyabb inflációs és visszafogottabb növekedési pályát hozhatnak. A magasabb bérnövekedéssel és dinamikus fogyasztásbővüléssel számoló alternatív pálya erőteljesebb gazdasági növekedéssel és az alappálya előrejelzésnél magasabb inflációval járhat. A kiemelt forgatókönyvek mellett a Monetáris Tanács további szcenárióként a versenyképességi reformok megvalósulását, valamint a nyersanyagárak (sertéshús, olaj) emelkedését valószínűsítő pályákat is tárgyalt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közölt jelentése szerint az éves infláció 2022-ben eshet vissza 3 százalékra, idén és jövőre még kevéssel meghaladhatja a 3, 5 százalékot. Balatoni András, az MNB költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóságának vezetője az előrejelzéshez a jegybank online sajtótájékoztatóján hozzáfűzte, hogy a 2021-es inflációt az olaj árának alakulása jelentős mértékben befolyásolhatja. Idén a pénzromlást a koronavírus miatti szokatlan keresleti-kínálati viszonyok alakítják. Korábban például - mint mondta - a nyár eleje jellemzően nem volt átárazási időszak, most viszont az idegenforgalmi szolgáltatók áremelései erősítették az inflációt. Az év hátralevő részét viszont a vártnál erősebb dezinflációs hatások határozhatják meg. A háztartások óvatosabbak, a megtakarítások jelentősége felértékelődik, emiatt a belső fogyasztás csökken, és a nemzetközi szintű visszaesés miatt a külső inflációs környezet is gyenge. A piaci szolgálatások árazása a korábbi válságok tapasztalatai alapján jelentős, egy-másfél éves késéssel követi a gazdasági folyamatokat, a belföldi árak tehát elhúzódva mérséklődhetnek - tette hozzá.
Karsai Gábor cikke a G7 portálon. A teljes cikk ide kattintva olvasható el. Az elmúlt évek gyors kereset-emelkedésének köszönhetően Magyarországon a bruttó és a nettó keresetek 2010-hez képest 2021-re egyaránt 2, 2-szeresükre nőttek nominálisan, 1 ami éves átlagban 7, 3%-os növekedést jelent. A rendkívül dinamikus emelkedés kedvező a dolgozók szempontjából, de kihívás a munkáltatók számára: hogyan tudják kigazdálkodni a növekvő terheket itthon és a kelet-európai "kistigris" Romániában? A teljes cikk elolvasható ide kattintva. Az extraprofit-adó nagy megdöbbenést keltett a magyar gazdasági élet szereplői között, sokak szerint jelentős áremelkedéshez és egyes beruházások elhalasztásához vezet az új sarc. A gazdaságfejlesztésért felelős miniszter szerint "… jobban kellene félnünk a recessziótól, mint az inflációtól"1, illetve "nem számít arra, hogy az új adókat áthárítják a lakosságra"2. Ezzel a GKI Gazdaságkutató Zrt. több szempontból sem ért egyet. A továbbiakban elemezzük az extraprofit adó súlyát ágazatonként és megbecsüljük a többlet adóból keletkező potenciális áremelkedés mértékét.
"Az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz romlása mellett" – ilyen, vagy ehhez hasonló definíció olvasható a legtöbb közgazdaságtan könyvben. Az inflációval kapcsolatos pénzügyi folyamatok, kockázatok vagy éppen lehetőségek azonban jóval túlmutatnak a puszta pénzromlás kérdésén. Mi az infláció? Ha az inflációt több oldalról közelítjük meg, akkor a kockázatok mellett rögtön a lehetőségek is körvonalazódnak. Az infláció tehát: kockázat, ami a meglévő pénzünk mennyiségét ugyan nem befolyásolja, annak értékét viszont erodálja, "segítség" a hitellel rendelkezőknek, hiszen a hitelező (bank) pénzének reálértéke is romlik, így egyre kevésbé megterhelő fizetnie az adósnak a törlesztőrészleteket (fix kamatozás esetén), a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés szükséges feltétele, amennyiben az infláció hosszú távon kiszámítható és képes beépülni a gazdasági szereplők várakozásaiba. Mikor, és milyen infláció jöhet? Egyre több jegybanki, pénzügyi és gazdaságpolitikai szakember vélekedik úgy, hogy erősödő inflációs környezetre számítanak a jövőben – akár már 2021-től.
A Monetáris Tanács két forgatókönyvvel kalkulál. A globális koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesésből való "W" alakú kilábalást feltételező forgatókönyv az alappályánál enyhén alacsonyabb hazai inflációs és érdemben visszafogottabb növekedési pálya felé mutat. Ha viszont növekszik a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés, akkor a korábban kalkuláltnál magasabb lehet az infláció mértéke. A testület tárgyalt arról a helyzetről is, ha az élelmiszerárak tartósan emelkednek, illetve szót ejtettek a versenyképességi reformok megvalósulásáról is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb Inflációs jelentése szerint az infláció éves mértéke 2022-ben eshet vissza 3 százalékra, idén és jövőre még kevéssel meghaladhatja a 3, 5 százalékot; a gazdaság teljesítménye is 2022-re térhet vissza a korábbi szintre, és addigra csökkenhet a GDP-arányos államadósság 70 százalékig, a munkanélküliségi ráta is ekkorra mérséklődhet ismét 4 százalékra. Balatoni András, az MNB költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóságának vezetője az előrejelzéshez a jegybank online sajtótájékoztatóján hozzáfűzte, hogy a 2021-es inflációt az olaj árának alakulása jelentős mértékben befolyásolhatja. Idén a pénzromlást a koronavírus miatti szokatlan keresleti-kínálati viszonyok alakítják. Korábban például a nyár eleje jellemzően nem volt átárazási időszak, most viszont az idegenforgalmi szolgáltatók áremelései erősítették az inflációt. Az év hátralevő részét viszont a vártnál erősebb dezinflációs hatások határozhatják meg. A háztartások óvatosabbak, a megtakarítások jelentősége felértékelődik, emiatt a belső fogyasztás csökken, és a nemzetközi szintű visszaesés miatt a külső inflációs környezet is gyenge.
- GKI Gazdaságkutató Zrt.
- Makroökonómia 11. évfolyam | Sulinet Tudásbázis
- 2021-től várható inflációs hatások | AEGON Alapkezelő blog
- Szex gyakori kerdesek filmek
- Infláció - Portfolio.hu