Érettségi: marad az öt tárgy A gyereknek 6 éves korától, de legkésőbb 7 éves kora elérése után be kellene iratkozni az iskolába (ma lehetőség van arra, hogy a gyerek a megfelelő érettséget kivárva, nyolc évesen kezdje csak meg az iskolát). A gyermekek iskolaérettségéről szakértői bizottságok döntenének, és három kategóriába sorolnák őket: normál osztályba, kiscsoportos előkészítő osztályba, vagy gyógypedagógiai osztályba. Az új koncepció végül lemondott arról, hogy hat tárgyból legyen kötelező érettségit tenni. A hatodik tárgy valamelyik természettudományos tárgy lett volna, ezzel akarták visszaállítani a halódó természettudományos képzés presztízsét. Ezt azért vetették el végül, mert a hat tárgyas érettségi túl nagy terhet rótt volna a diákokra és a vizsgák időben is elhúzódtak volna. A koncepció szerint így magyarból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből és egy választandó egyéb tantárgyból kell majd érettségizni. 50 óra karitatív munka A koncepció végül nem 60, hanem csak 50 óra közösségi, karitatív munkát írna elő az érettségi előfeltételeként, amelyről írásos beszámolót kell készíteni.
Ha egy egység a kidolgozási idő, legyen két egység a tanulási szakasz és megint egy egység az ismétlés. 3. Ismétlés Az ismétlés nem csak azt jelenti, hogy miután megtanultatok egy tételt, átismétlitek az anyagot, hanem azt is, hogy miután egy tantárgy összes tételét megtanultátok, összefogóan ismételtek. Ilyenkor már meglátjátok az összefüggéseket, tudjátok az egyik tételt a másikhoz kapcsolni. Ha ilyen tételek közti kapcsolatokat az érettségin is megvillantotok, biztosan jó benyomást tesztek a tanárokra, hiszen azt fogják látni, valóban értitek az anyagot. 4. Visszaellenőrzés Az igazi visszaellenőrzés, hogy valóban tudtok-e mindent akkor történik, amikor már minden tételt kidolgoztatok, megtanultatok és elméletileg mindent tudtok. Ilyenkor szúrópróbaszerűen válasszatok ki egy-egy tételt és írjatok le mindent, amit arról a témáról tudtok. Addig facsarjátok az agyatokat, míg mindent le nem írtok. Csak utána ellenőrizzétek le, mi maradt ki. A kihagyott információt memorizáljátok újra. Ez a módszer viszont nem csak arra jó, hogy a kimaradt dolgok előbukkanjanak, hanem arra is, hogy a tanult információt még mélyebbre ássátok a memóriátokban.
Ez azért is érthetetlen, mert az anyanyelvi érettségi nem az orosz nyelvit helyettesíti, hanem csupán kiegészíti azt. Miért ne kaphatná meg az ország legszínvonalasabb képzését az, aki anyanyelvén szeretne újságot írni, ha egyébként tehetsége alapján ezt kiérdemelné? Szintén érthetetlen, hogy a törvény változása kapcsán többen attól félnek, hogy a nemzetiségi nyelvi érettségire való felkészülés az orosz nyelvi érettségitől veszi el az energiát. Ezt nem lehet komolyan venni, hiszen az orosz nyelvi érettségi kötelező, és ha nem sikerül, az egész érettségi érvénytelen – ezzel szemben ha a választható tantárgyból nem sikerül az érettségi, akkor csak a pontszám lesz kevesebb. Nyilvánvaló tehát, hogy az érettségizők számára az orosz nyelv sokkal fontosabb, mint az anyanyelv vagy az idegen nyelv. Megszólaltak azok a hangok is, melyek szerint az orosz nyelv ismerete Oroszországban egyre inkább csökken. Nem világos, ezt mire alapozzák, de az biztos, hogy ez nehezen kapcsolható össze az érettségi kérdésével, hiszen akinek nincs megfelelő orosztudása, az amúgy sem juthat el az érettségiig.
museilektioner.se, 2024