A Coopera összefogásában a Magyar Művészeti Akadémia, a magyarországi Domonkos Rend, Szokolay Sándor szellemi örökösei támogatásával készülő nagyszabású operaelőadás célja méltó módon megemlékezni a Domonkos Rend magyarországi letelepedésének 800. évfordulójáról és a szerző születésének 90. évfordulójáról. A középkori Margit-legenda alapján készült " Margit, a hazának szentelt áldozat" színpadon egyesíti a szerző 90-es évekbeli műveinek két fő irányát; tematikája egyszerre szakrális és magyar. A misztérium-opera címszereplője Árpád-házi Szent Margit, akit édesapja IV. Béla, felajánlott Istennek, ha megmenti az országát a tatároktól. A főhős vállalja a még születése előtt neki szánt küldetést. Az operában annak az útnak állomásait követhetjük végig, melynek során a domonkos rendi apáca Margit áldozata beteljesedik. Az 1995. december 21-én az Erkel Színházban bemutatott kétfelvonásos " misztérium operájáról" (szövegkönyv: Nemeskürty István Ráskai Lea Margit legendája alapján) Szokolay Sándor így írt: "A nemzet morális megszólítása régóta foglalkoztat. "
A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása szeptember 4-én lesz hallható a 92. 1-en, benne interjú Gemza Péterrel, Molnár Leventével, Nagy László Adriánnal és Pokorny Liával. A Coopera összefogásában a Magyar Művészeti Akadémia, a magyarországi Domonkos Rend és Szokolay Sándor szellemi örökösei támogatásával készül a Margit, a hazának szentelt áldozat című opera, amelynek célja megemlékezni a Domonkos Rend magyarországi letelepedésének 800. évfordulójáról és a szerző születésének 90. évfordulójáról. A középkori Margit-legenda alapján készült mű egyesíti a szerző '90-es évekbeli szerzeményeinek két fő irányát: tematikája egyszerre szakrális és magyar. A misztérium-opera címszereplője Árpád-házi Szent Margit, akit édesapja, IV. Béla felajánlott Istennek, ha megmenti országát a tatároktól. A főhős vállalja a még születése előtt neki szánt küldetést. Az operában annak az útnak állomásait követhetjük végig, amelynek során a domonkos rendi apáca, Margit áldozata beteljesedik.
Úgy éreztem, csodálatos alkalom lenne, hogy a mű 25 év hallgatás után ismét felcsendüljön, és ha a mostani nehéz időkben a színrevitel nem is jöhet létre, rendkívüli jelentőségű és megtisztelő önmagában az elképzelés. Naiv lelkesedésünk, szívügyünk szolgálatában hamar pártfogókra talált, és arról is megbizonyosodhattunk, hogy küldetésünket az Égiek áldása kíséri. Édesapám hetedik operája megírásával a nemzet halk morális megszólítására vállalkozott, üzenete most is hozzánk szól. Margit látja, hogy a tatár majd' mindent elpusztított, és a magyar azt pusztítja, ami megmaradt: egymást! Az operát Margit feszíti drámává, és hite adja a feloldást. Bízom benne, hogy édesapám eredeti elképzelése szerint a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon megvalósuló előadás, a nagyszerű előadóknak és alkotóknak köszönhetően ma is nyitott szívekre talál. " – fogalmazta meg az örökös. Az örökség- és jogkezelő kiemelte, hogy Szokolay Sándor legjelentősebb sikereit operaszerzőként érte el és már első operáját, a Vérnászt is hazai és nemzetközi elismerés fogadta.
Szent Gellért Magyarország kereszténnyé válásának kezdetén érkezett hazánkba, ahol Imre herceg nevelőjeként, püspökként segítette a kereszténység megerősödését, ő az első magyar vértanú. A Szeged–Csanádi Egyházmegye fővédőszentje, liturgikus ünnepét szeptember 24-én ünnepeljük. Alakját Budapesten számos emlék őrzi. Az Erzsébet-híd budai hídfőjénél, a Gellér-hegy oldalán látható Szent Gellért egyik legismertebb szobra. A fotó 1953-ban készült (Forrás: Fortepan/Képszám: 51905) A keresztet magasba tartó első magyar vértanú szobra 1904 óta meghatározó eleme a Gellért-hegynek, ahol a legenda szerint mártírhalált halt (Fotó: Both Balázs/) Szent Gellértet mint Imre herceg tanítóját ábrázolja a Szent István-bazilikában látható szobor, Stróbl Alajos alkotása (Fotó: Both Balázs/) Gellért püspök élete Gellért 977-ben született az itáliai Velencében egy gazdag nemesi család sarjaként. Már életének kezdeti időszakát is csodák övezték. Születése után úgy tűnt, hogy nem fog életben maradni, ezért a szülei elvitték egy szigetre, hogy bencések imádkozzanak érte.
Vallott nekem a Nyulak-szigete Regék halk éjén. Íme, a titok: Királyi atyja klastromba veté Legendák szűzét, fehér Margitot. Álom-leány volt: egy fojtott sikoly. Ájulva hullt egy durva szó miatt. S robogtak a királyi udvaron Hajrázó, vad, bozontos férfiak. Nyugatról várt sokáig valakit. Nem vadbajszú, lármás, mokány nagyúr, Dalos, törékeny, halk fiú legyen, Asszonyos, kósza, könnyes trubadúr. Már régen várt s megbénult szive. Zúgott a vár, prüszkölő kún lovak Hátán érkeztek hetyke magyarok. Ő nem jött: egy csöndes álom-lovag. Ő nem járt a Duna táján soha, Egy halk dalú és halk csóku legény. És Jézusnak áldozák Margitot, Ki ott halt meg a Nyulak-szigetén.
A Coopera Művészeti Nonprofit Közhasznú Kft. szervezésében, a Magyar Művészeti Akadémia, a hazai domonkos rend, valamint Szokolay Sándor szellemi örökösei támogatásával szeptember 8-án mutatják be a nagyszabású operaelőadást a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, melynek célja méltó módon megemlékezni a rend magyarországi letelepedésének 800. és a szerző születésének 90. évfordulójáról. A középkori Margit-legenda alapján készült Margit, a hazának szentelt áldozat színpadon egyesíti a szerző '90-es évekbeli műveinek két fő irányát: tematikája egyszerre szakrális és magyar. A mű Árpád-házi Szent Margitról szól, akit édesapja, IV. Béla, felajánlott Istennek, ha megmenti országát a tatároktól. A főhős vállalja a még születése előtt neki szánt küldetést. Az operában annak az útnak állomásait követhetjük végig, melynek során a domonkos rendi apáca, Margit áldozata beteljesedik. Az 1995. december 21-én az Erkel Színházban bemutatott kétfelvonásos "misztériumoperája" (szövegkönyv: Nemeskürty István Ráskai Lea Margit-legendája alapján) kapcsán Szokolay Sándor így írt: "A nemzet morális megszólítása régóta foglalkoztat. "
Margit romok ― az egykori Szt. Katalin domonkos kolostor A sétát vezeti: Pátkai Ádám Sándor régész, Laczkó Dezső Múzeum és Térkép: Bontó László A rendezvényen kép- és hangfelvétel készülhet
Kultusza nem csak Magyarországon terjedt el, hiszen Assisiben, Firenzében 14. századi freskón látható, ahogyan Trevisioban is. Megtalálható a perugiai vagy berni templom szentjei között, a waseeni kolostor oltárképén, a római Santa Maria egyik pillérén vagy Ragusa templomának szószékén is fából kifaragott alak formájában. Források – djp Bejegyzés navigáció
A zeneszerző lánya, Szokolay Orsolya, a Szokolay örökség- és jogkezelője nagy örömmel fogadta és támogatja édesapja művének újbóli színpadra állítását: "Kőrösiné dr. Merkl Hilda, a Magyarországi Domonkos Rend világi elnöke másfél évvel ezelőtt kezdeményezte a Domonkos Rend Magyarországra településének 800. évfordulója alkalmából a Margit misztérium opera bemutatását. Úgy éreztem, csodálatos alkalom lenne, hogy a mű 25 év hallgatás után ismét felcsendüljön, és ha a mostani nehéz időkben a színrevitel nem is jöhet létre, rendkívüli jelentőségű és megtisztelő önmagában az elképzelés. Naiv lelkesedésünk, szívügyünk szolgálatában hamar pártfogókra talált, és arról is megbizonyosodhattunk, hogy küldetésünket az Égiek áldása kíséri. Édesapám hetedik operája megírásával a nemzet halk morális megszólítására vállalkozott, üzenete most is hozzánk szól. Margit látja, hogy a tatár majd' mindent elpusztított, és a magyar azt pusztítja, ami megmaradt: egymást! Az operát Margit feszíti drámává, és hite adja a feloldást.
A kétfelvonásos "misztérium opera" szövegkönyvét Nemeskürty István írta Ráskai Lea Margit legendája alapján, bemutatója 1995. december 21-én volt az Erkel Színházban. A mű megjeleníti a Domonkos Rend lelkiségének fontos elemeit: a világosság és az igazság hirdetését is. A misztérium-operát 2021. szeptember 8-án a Margitszigeti Szabadtéri Színpad mutatják be újból. Közreműködik a Kossuth- és Liszt-díjas Kovács János, aki a produkció művészeti tanácsadója, a bemutató karmestere pedig Cser Ádám, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója. A produkcióhoz zenei tanácsadóként csatlakozott Bátor Tamás, a Müpa koprodukciós igazgatója, operaénekes, aki mindemellett Béla király szerepét is énekli majd ebben a rendezésben – éppúgy, mint a Szokolay-mű 1995-ös bemutatóján. Az előadás mellé állt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Kodály Kórus Debrecen is. A címszerepet a Junior Príma-díjas Horti Lilla formálja meg, további szerepekben Németh Judit, Wiedemann Bernadett és Fodor Bernadett halható. Az előadás rendezője Gemza Péter, a Csokonai Színház igazgatója, akitől azt is kérdezzük, mi volt a számára legörömtelibb kihívás az opera rendezése kapcsán; a kilencvenes években már bemutatott darabból volt-e olyan elem, amit feltétlenül be akart emelni a mostani koncepcióba; illetve a neves szereplők hogyan könnyítik meg a rendező munkáját?
museilektioner.se, 2024