A lízingügylet számviteli elszámolása a lízingbevevőnél Megjelenítés és kezdeti értékelés Megjelenítés A lízingbevevőnek a kezdőnapon egy használatijog-eszközt és egy lízingkötelezettséget kell megjelenítenie. A használatijog-eszközt bekerülési értéken a lízingkötelezettséget a még meg nem fizetett lízingdíjak jelenértékén kell értékelni. A használatijog-eszköz kezdeti értékelése A lízingbevevőnek a kezdőnapon a használatijog-eszközt bekerülési értéken kell értékelnie. A lízingkötelezettség kezdeti értékelése A lízingbevevőnek a kezdőnapon a lízingkötelezettséget az addig a napig ki nem fizetett lízingdíjak jelenértékeként kell értékelnie. A lízing implicit kamatlába és a lízingbevevő inkrementális kamatlába Kivételek a megjelenítési szabályok alól a Rövid távú lízingszerződések és a kis értékű eszközök lízingjei. Követő értékelés A lízingbevevőnek a használatijog – eszköz követő értékelése során a lízingtárgyra (mögöttes eszközre) vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia. Ez azt jelenti, hogy alkalmazhatja a bekerülési érték modell t vagy az átértékelési modell t az IAS 16 esetleg IAS 38 szabályai szerint.
Ennek a prezentálásra nézve az a következménye, hogy nem a mögöttes eszközt, hanem az eszköz használatára vonatkozó jogot kell a mérlegben megjeleníteni, mégpedig az immateriális eszközök között. Az új standard az technikai részleteket lényegesebb változtatás nélkül hagyja: a lízing implicit kamatlába a szokásos megközelítéssel kerül megállapításra, illetve a lízingdíjak kamatra és törlesztésre való bontásának lépései sem kerültek változtatásra. A standard szabályait a 2019. január 1-jén vagy azután kezdődő üzleti évek kapcsán kell alkalmazni. A fenti vázlatos ismertetésből is jól látszik: azoknál a szerződéseknél lesz alapvető hatása az új standarnak, amelyek jelenleg lízingbeveők operatív lízingeire vonatkoznak. Az áttérésre két lehetőséget kínál a szabályozás: teljes retrospektív módszer: ekkor az összes, a bemutatott időszakokban még "futó" IAS 17 szerinti lízingszerződést újra kell számolni, mintha az IFRS 16 szabályai mindig hatályosak lettek volna; módosított retrospektív módszer: a standard első alkalmazásának évének első napján még "futó" IAS 17 szerinti szerződéseket kell csak újraszámolni és a keletkező különbözetet az eredménytartalék terhére/javára elszámolni; az előző időszakokat ebben a helyzetben nem kell újra megállapítani.
A KPMG kíváncsi volt, hogy pontosan milyen csontvázakkal is küzdenek a társaságok, így világszerte felmérést készített ügyfelei között, melynek eredményeképp megszületett a " Global Lease Accounting Survey ". A megkérdezett több száz gazdálkodó válasza alapján érdekes eredmények láttak napvilágot: implementáció tekintetében az ügyfelek 83%-nál még folyamatban van az adatgyűjtés és validáció, míg mindössze 3%-a fejezete be az átállási projektjét. Az eredmények alapján konkludálható, hogy habár a standard már hatályos és alkalmazása kötelező, a legtöbb társaság előtt még számos kihívás áll. A felmérés alapján a gazdálkodók általánosságban ugyanazon négy kihívással küzdenek világszerte, melyek megnehezítik, illetve lassítják az implementációs folyamataikat. Lízingazonosítás A gazdálkodók már a kezdetekkor szembetalálják magukat az IFRS 16 legnagyobb újításával és egyben legnagyobb kihívásával: a lízingazonosítással. Az átállás során már egy 100 darabos szerződésállomány esetében is rendkívül nehéz megállapítani, hogy melyek azok a területek, melyek jobban érintettek az új standard szempontjából, nem is beszélve a teljesség biztosításáról, amelyre a könyvvizsgálók is legelőször kíváncsiak lesznek.
Ennek ellenére a társaságok kissé megkésve, de "új év, új én" címszó alatt újult erővel ismét belevágtak az implementációs folyamatokba, melynek végén reméljük, elmondhatják, hogy gyorsan és okosan abszolválták a kihívásokat.
museilektioner.se, 2024