Az 561/2006/EK rendelet II. fejezet 8. cikk (6) pont szerint: " Bármely két, egymást követő héten a járművezetőnek tartania kell legalább: – két rendszeres heti pihenőidőt, vagy – egy rendszeres heti pihenőidőt és egy legalább 24 órás csökkentett heti pihenőidőt. A csökkentést azonban kompenzálni kell egy, a kérdéses hetet követő harmadik hét vége előtt egészben megtartott, a csökkentésnek megfelelő pihenővel. A heti pihenőidőnek az előző, heti pihenőidő végétől számított hat, 24 órás időszak végéig meg kell kezdődnie. " Az 561/2006/EK rendelet II. cikk (7) pont szerint: " A csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként tartott pihenőt egy másik, legalább 9 órás pihenőidőhöz kell kapcsolni. " Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gépkocsivezetőknek minden héten kell (kellene) tartaniuk egy-egy 45 órás egybefüggő pihenőt. Annyi engedmény van, hogy lehet úgy is pihenőt tartani, hogy a 45 órás pihenőt követően egy csökkentett heti pihenőt tartunk, amely eléri a 24 órát, de rövidebb, mint 45 óra.
Tehát, az osztott napi pihenőidő esete a (minimum) megszakítás nélküli 3 + 9 óra. Ezt nagyjából mindenki tudja. Ez összesen 12 óra pihenő. Mivel a 9 órás napi pihenőidőnek 24 órán belül kell meglennie (ahogy a 11-nek is! ), így 24 – 9 = 15 óra. Ennyi jut a teljes napi tevékenységedre. Ez lesz a maximum tevékenységi idő. Ezt már nem írom le újra, hogy mit is jelent, lásd az előző részben. NE TÉVESSZEN MEG AZ, hogy ebből a 15 órából 3 óra pihenő! Ez igaz, de itt most NEM ez a lényeg! Mivel a szabály az, amit korábban írtam: a tevékenységi időt a napi pihenőidő vége és a következő napi pihenőidő kezdete között értelmezzük. A 3 óra, bár pihenő, NEM egy teljes pihenő! Csak egy része annak. Ezért nem oszt, nem szoroz, legalábbis a tevékenységi időt illetően. A munkaidő itt 11 óra 15 perc. A többi szünet és pihenő. Jó, de akkor mi van, ha nem osztott napi pihenőidőt veszünk ki, csak egy csökkentettet? A kérdés szintén jogosnak tűnhet, de továbbra is csak ugyanazt mondhatom: lé nyegében nincs sok különbség.
Nos ez teljesen érthető szerintem, de fűznék hozzá némi magyarázatot is. A rendszeres napi pihenőnek két fajtája van az egyik aminek a hossza minimum 11 óra. Ennél több lehet, de kevesebb nem, hogy egyáltalán rendszeres napi pihenőidőről beszélhessünk. Viszont van másik amit rendszeres, osztott napi pihenőidőnek nevezünk. Itt a napi pihenő 2 részre van osztva áll először egy legalább 3 órás, megszakítás nélküli időszakból, valamint egy legalább 9 órás, megszakítás nélküli időszakból. Ezen kívül van még a csökkentett napi pihenő melynek az ideje egybefüggően minimum 9 óra de nem éri el a 11 órát. Mindegyik fajta napi pihenőidő estében, bármelyiket is választottad, vagy a napodhoz tudtad igazítani, a 24 órás ciklusban megtartásra kell kerülnie, csak akkor lesz elégséges. Valamint itt jegyezném meg, hogy az osztott napi, rendszeres pihenő időszakai nem felcserélhetőek, először a 3 órás időszaknak majd a 9 órás időszaknak kell teljesülnie. Ami még ezeken kívül fontos, az a csökkentett napi pihenőhöz kötődik, mégpedig a következő: Amennyiben a napi pihenőidő 24 órás időtartamra eső része legalább 9, de kevesebb, mint 11 óra, a kérdéses napi pihenőidőt csökkentett napi pihenőidőnek kell tekinteni.
Ha ezt választjuk, akkor viszont a 45 órából hiányzó időt kompenzálnunk kell! Méghozzá oly módon, hogy a hiányzó időt hozzákapcsoljuk egy minimum 9 órás csökkentett napi pihenőhöz. Természetesen hozzákapcsolhatjuk egy 11 órás napi, vagy egy 24 órás csökkentett heti pihenőhöz, vagy egy 45 órás heti pihenőhöz is, Viszont, ha egy csökkentett (9 órás) napi pihenőhöz kapcsoljuk hozzá, akkor felhasználtunk egy lehetőséget a heti 3 alkalomból ( kettő darab heti pihenő, vagy egy heti és egy csökkentett heti pihenő között 3 alkalommal lehet 9 óra a pihenő)! Tehát a 3 csökkentett (9 órás) pihenő nem a naptári hétre vonatkozik, hanem a "munkahétre" amelyet úgy számítunk, hogy az egyik heti pihenő és a következő heti vagy csökkentett heti pihenő közötti maximum 6x24=144 órás időszak. Törekedjünk arra, hogy a csökkentett heti pihenőnk lehetőleg 24 óránál hosszabb legyen, hogy a visszapótlás minél rövidebb lehessen. Akkor, ha csak 24 órás a pihenőnk, 21 óra visszapótlására lesz szükségünk. (24+21=45) Tehát minimum 30 órát kell pihennünk, hogy a visszapótlás meglegyen.
Az euró 2002-ben válik kizárólagos fizetőeszközzé az eurózónában, a görög jegybank szerint az egyéves átmeneti időszak elegendő lesz a teljes körű és zökkenőmentes átállásra. Az eurócsatlakozásra való felkészülés során a jegybank idén kilencszer, összesen 700 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot, de az utolsó 400 bázispontos csökkentést az eurózóna átlagát jóval meghaladó gazdasági növekedés - a következő években is 5 százalék körüli ütemre számít a hivatalos előrejelzés - és a pénzmennyiség bővülésének gyorsulása miatti inflációs nyomás elfojtása érdekében a bank csak decemberben hajtotta végre. A 12 havi infláció, amely öt éve még 8, 9 százalék volt, novemberben 4, 2 százalékon állt. Ez jóval meghaladja ugyan az eurózóna 2, 9 százalékos átlagát, de a görög jegybank várakozása szerint 2001 első felében 3 százalékra, második felében már az alá mérséklődik, amihez azonban a versenyképesség fokozása érdekében még fel kell pörgetni a szerkezeti reformok ütemét. A legnagyobb kihívást, mint a Reuters írja, várhatóan a távközlési piac megnyitása, az energiaszektor deregulációja, a nagy állami vállalatok privatizálása, valamint a túlterhelt nyugdíjrendszer reformja jelenti.
De ez NEM változtatja meg a tevékenységre fordítható maximális 15 órát! Ha bármi kérdésed van, keress nyugodtan! Üdvözlettel és jó munkát kívánva Kuzma Ferenc AETR szakértő, műszaki szakoktató (diploma: Budapesti Műszaki Egyetem) +36 (70) 391-2885,
A könnyebb megértés érdekében egy példával is szemléltetjük a kérdéskört: A munkavállaló havi távolléti díja (március 11-ei állapot szerint): bruttó 500. 000 Ft. 50%-os munkaidőcsökkentést alkalmaz a munkáltató, így a napi 4 órára bruttó 250. 000 Ft-ot kell fizetni. Támogatásként nettó 75. 000 Ft-ot igényelhet a munkáltató, ami bruttó 112. 700 Ft-nak felel meg. Az egyéni fejlesztési időre a napi 1, 2 órára járó béren (bruttó 75. 000 Ft) felül még ki kell egészíteni a fizetését úgy, hogy összességében megkapja a bruttó 500. 000 Ft-ot, azaz bruttó 137. 300 Ft-tot kell fizetni ezen időre. Összegezve ebben az esetben napi 4 órás munkavégzésre, valamint a további napi 1, 2 egyéni fejlesztési időre bruttó 387. 300 Ft munkabért kell megfizetnie a munkáltatónak. 2. A korona vírusra tekintettel bevezetett járulékkedvezmény munkahely megtartó támogatásnak minősül, azaz ezen kedvezmény igénybevétele mellett nem jogosult a munkáltató a csökkentett munkaidős támogatásra? A válasz nem, a járulékkedvezmény igénybe vehető a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásánál.
Ahogy arról már korábban írtuk, állami támogatás vehető igénybe, ha a vészhelyzettel szoros és közvetlen összefüggésben kialakuló gazdasági helyzet következtében egy társaságnál a munkaidő csökkentésére kerül sor. A kormányrendelet, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett tájékoztató értelmezése után is számos kérdés merült fel bennünk és ügyfeleinkben, melyekre a válaszokat – a Budapest Főváros Kormányhivatala Foglalkoztatási Főosztállyal történt egyeztetést követően – itt gyűjtjük össze: 1. Minden esetben a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékára időarányosan járó munkabért kell megfizetni az egyéni fejlesztési időre? A mi értelmezésünk szerint nem, amit a kormányhivatal is megerősített. Azon cégek esetében ahol a munkavállalók márciusi 11-ei állapot szerinti havi besorolási bére/távolléti díja meghaladja a minimálbér kétszeresét, ott a fejlesztési időre járó időarányos béren felül a munkáltatónak ki kell egészíteni a munkavállaló bérét úgy, hogy a támogatással együtt összességében megkapja a kormányrendeletben meghatározott távolléti díjat.
Ettől függetlenül ez NEM munkaidő, ezért is lehet egy kicsit megtévesztő. Mert a havi "munkaidőbe" beleszámít, napi 8 órával. (Na, ebbe most páran bele fognak kötni, de ez nem baj! ) A lényeg, hogy a szabadság és betegszabadság nem munkaidő, de a munkaidőkeretbe beleszámít napi 8 órával a munkanapokra. Hogy ezt hogyan kell a gyakorlatban értelmezni, azt pedig az AETR könyvben olvashatod részletesen. Tehát, a tevékenységünk akkor kezdődik, amikor BEFEJEZŐDÖTT az előző napi (vagy heti) pihenőidőnk és "megkezdjük a napi műszakot". És ADDIG TART, amíg MEGKEZDJÜK a következő napi (vagy heti) pihenőidőt ("befejezzük a napi teljes műszakot"). Tehát, "tevékenykedünk". Nem napi/heti pihenőt töltünk. Az persze látható, hogy ez nem mind munkával töltött idő. A fenti ábrán zöld színnel látható egy 2, 5 órás készenléti idő (amikor várakozunk arra, hogy folytassuk a munkát – ez lehet akár egy négykezes járat készenléti ideje is), ami r észe a napi tevékenységünknek, de nem számít munkaidőnek. Ugyanígy a pirossal jelzett szünetek sem.
Kollektív szerződés jelen rendelkezéstől eltérhet, és a be- és kirakodásra történő várakozás idejét rendelkezésre állási időnek minősítheti, kivéve, ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez. Mivel az AETR könyvben ezt nagyon részletesen elmagyarázom, így ezt most itt nem teszem meg. A lényeg, hogy munkaidőnek számít: a tachográfos jármű vezetésével töltött összes idő, egyéb munkák ("kisautós" vezetés, rakodás, vámolás, telephelyi munkák, stb. ), egyéb idők (15 percnél rövidebb állással töltött idők, de ezt most szintén nem részletezem). Nem része a munkaidőnek: szünetek, pihenők, szabadság, betegállomány, készenléti idő (rendelkezésre állás). Mi a helyzet osztott napi pihenőidő esetén? Jogosan merülhet fel a kérdés a fenti ábrát megnézve, hogy mi a helyzet abban az esetben, amikor valaki osztott napi pihenőidőt vesz ki? Lényegében nincs sok különbség. Annyi van, hogy a "nap végén" nem 11, hanem legalább 9 órás pihenőt tartasz csak, mivel napközben ki tudtál venni legalább 3 órát még egybefüggően.
museilektioner.se, 2024