Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL. M., Dr. Pulay Flóra | 2020. 02. 20 | Munkajog Az állami családtámogatás keretén belül gyakran merül fel kérdés a családtámogatási elemek közül a családi pótlékra való jogosultság feltételeivel, valamint a családi pótlék folyósításának módjával kapcsolatban. Jelen cikkünkben bemutatjuk a családi pótlékra való jogosultság főbb kérdéseit, valamint a juttatás szabályait. A családi pótlék célja A családi pótlék családtámogatási ellátás, amely magában foglalja az ún. nevelési ellátást, valamint az iskoláztatási támogatást. A különbségtétel a nem tanköteles korú gyermek (16–18 éves korig) és a tanköteles korú gyermek (16 éves korig) vonatkozásában merül fel. A családi pótlék a családtámogatási ellátások egyik legfontosabb eleme, fő célja és funkciója pedig a gyermek tanulásához kapcsolódó kiadások támogatása az állam részéről. Családi pótlékra való jogosultság Családi pótlék folyósítására ugyanazon gyermek után főszabály szerint csak az egyik szülő jogosult. Amennyiben a szülők együtt élnek, egy háztartásban, úgy bármelyik szülő jogosult igényelni a családi pótlékot, azonban a szülőknek együttesen kell nyilatkozniuk arról, hogy melyikük kéri annak folyósítását.
A szünetre járó német családi pótlékot a Familienkasse majd utólag, az új iskolával kapcsolatos változásbejelentésről vagy új kérvényről szóló határozathozatalt követően fogja utalni. Német családi pótlék iskola folytatásakor, halasztáskor Ha a nagykorú gyermek iskoláját, tanulmányait leigazolták, de az igazoláson szereplő várható befejezéshez képest mégis egy későbbi időpontban fejezi be az iskolát, akkor a német családi pótlék megszakítás nélküli tovább folyósításának érdekében egy változásbejelentőt és a megfelelő új iskolalátogatási igazolást kell időben - lehetőleg az iskola befejezése előtt - benyújtani. A felvételhez sok sikert kívánok! A német családi pótlék ügyintézés megbízási díja A Német Családi Pótlék Szolgálat ügyintézői díja jelenleg egyszeri 39 500 Ft / igénylés (függetlenül a gyerekek számától) pénz visszafizetési garanciával... A díj az alábbiakat tartalmazza: előzetesen megbeszéljük a jogosultságot, ki lehet az igénylő speciális helyzet esetén azokat is megbeszéljük a nyomtatványokat én kitöltöm, nem Önnek kell!
Ha a gyermek valamelyik fél gyermeke, akkor a másik fél nem jogosult családi pótlékra. A családi kedvezmény "nyelvére" lefordítva az mondható, hogy a kedvezmény közös érvényesítésére jogosultak élhetnek az adóvisszatérítés lehetőségével is. Ha a magánszemély nem saját jogán, hanem megosztással tud családi kedvezményt érvényesíteni, nem jogosult adóvisszatérítésre. Ez nagyon fontos különbség a családi kedvezményhez képest, ahol, ha az egyik fél nem tudja a családi kedvezményt kihasználni, akkor élhet a megosztás lehetőségével. Az adóvisszatérítésben nincs megosztás. Például a GYES-en lévő anyának nincs adóköteles jövedelme, a vele élő élettársának pedig van, de mivel az élettárs a gyermeknek nem vér szerinti apja, ezért adóvisszatérítést egyikőjük sem kap. A gyermekét egyedül nevelő szülő saját maga, a gyermeket felváltva nevelő szülők pedig mindketten jogosultak adóvisszatérítésre. Aki lemond a családi pótlékról az továbbra is jogosult marad, élhet az adóvisszatérítéssel. Kettőnél több jogosult egy gyermek után Előfordulhat olyan eset is, amikor nem egy, nem kettő, hanem akár három magánszemély is jogosult az adóvisszatérítésre egy gyermek után.
2016. január 1-jétől nevelési ellátásra és iskoláztatási támogatásra lesz jogosult a szülővel együtt élő élettárs is, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától. Nevelési ellátásra jogosultak – a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig – az előbb felsorolt személyek a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel, azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette.
Tanköteles gyermek: A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. tankötelezettség kezdetéről az óvoda vezetője, ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.
Részlet a válaszból Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. november 16-án (408. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6984 […] tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette. Például tudta, hogy gyermeke már nincs a háztartásában, de az utána járó ellátást ennek ellenére felvette. A felróhatóság másik oka az, ha az ellátásban részesülő a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna. Ilyen eset lehet például, ha ügyfél azt nyilatkozza, hogy nem tudta, hogy főiskolás gyermeke jogán nem jár részére a családi pótlék, de ha a kérelem benyújtásakor elolvasta volna a tájékoztatást, akkor nyilvánvalóvá vált volna előtte ez a té esetek többségében a jogalap nélküli kifizetések jogalapját az képezi, hogy az ügyfél a részére előírt bejelentési kötelezettségét nem teljesíti. Az ellátásra jogosult ugyanis az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti.
tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.
Amennyiben a fenti körülmények közül valamelyik a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be, a nagykorúvá válás időpontjától lehet az iskoláztatási támogatást saját jogon megállapítani. Ha a középiskolai tanulmányait folytató személy a tankötelezettsége megszűnését követően nem él egy háztartásban az iskoláztatási támogatás igénylésére egyébként jogosult személlyel, saját jogán megkaphatja az ellátást. Az ellátás iránti kérelméhez csatolnia kell a szülője lakcímigazolványának másolatát, arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelmező életvitelszerűen nem él a háztartásában. nagykorú gyermek a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él. szülő nyilatkozata hiányában a kérelmező a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy életvitelszerűen nem a szülő háztartásában él.
Lehet-e olyan, hogy a családipótlék-jogosultságot 50-50%-ban megosztják, de a pótlékot az anyuka, a kedvezményt az apuka veszi igénybe 100%-ban? Segítségét köszönöm! A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ
Ez a családi kedvezmény érvényesítésekor is előfordulhat, de míg a családi kedvezménynél jogosultsági hónapokkal számolunk, az adóvisszatérítésnél jogosultsági év van. Például az anya házassága megromlik, és márciusban a férj elköltözik, és el is válnak. Az anya szeptemberben újra férjhez megy. Ebben az esetben az anya, az elvált apa és az új férj is jogosult az adóvisszatérítésre. Lehetőség: A nem közös gyermeket nevelő élettársak összeházasodhatnak 2021-ben, ezzel a nem vérszerinti szülő is jogosulttá válik a családi pótlékra, és élhet az adóvisszatérítéssel. A várandós nő és a várandós nő házastársa is jogosult az adóvisszatérítésre. A várandós nő terhessége 91. napjától jogosult az adóvisszatérítésre. A 91. nap eléréséről az orvos állít ki igazolást, melyről adatot kap az adóhatóság is. A kedvezményre az élettárs nem jogosult, akár sajátja, akár nem sajátja a gyermek, ezért nem részesül adóvisszatérítésben. Lehetőség: A várandós nő és élettársa még 2021-ben összeházasodhat. Dr. Orbán Ildikó (2021-10-25)
museilektioner.se, 2024