Mindez jelen esetben – a közös háztartásban élés igazolható tényállását feltételezve – konkrétan a következőket jelenti: – A várandósság hónapjaira 2015-ben az anyát megillető családi kedvezmény havi 62 500 forint, amely utólag az élettárs apával a 2015. évi adóbevallások önellenőrzésével megosztható.
2014. január 1. óta a személyi jövedelemadó mellett a járulékokra is érvényesíthető az adókedvezmény. Ez azért lényeges, mert sok esetben a kereseteknél nem volt felhasználható maximálisan a kedvezmény, hisz a SZJA (a személyi jövedelem adó) összege nem érte el a lehetséges felső határt, így "fel nem használt kedvezmény" keletkezett. (Például 2013-ban egy 98. 000 Ft-os minimálbért kereső szja-ja 15 680 Ft volt, amire nem tudta felhasználni a 2 gyermekre járó 20 000 Ft-os kedvezményt. ) 2014-től azonban a járulékokra is kiterjeszthető a kedvezmény, nevesítve a 7%-os egészségbiztosítási járulékra, továbbá a 10%-os nyugdíjjárulékra. Így gyakorlatilag 33%-ra nőtt az adóalap rátája, amire potenciálisan kiterjed a kedvezmény. A számítás szemléltetésére példaként vegyük a minimálbért, ami 2015-ben bruttó 105. 000 Ft volt. Ha nincs gyermeke a minimálbért keresőnek, akkor 68 775 Ft-ot kap kézhez. Tegyük fel, hogy a minimálbért kereső gyermekes, és igénybe veszi a családi adókedvezményt. Ha 1 gyermeke van, 78 775 Ft, ha 2 gyermekkel bír, akkor 88 775 Ft, ha 3 gyermeke van, akkor 103 425 Ft a nettója.
Erre tekintettel a rokkantsági járadékban részesülő személy után havi 133 330 forint családi kedvezményt érvényesíthet az apa. Forrás: NAV J ogosultsági hónap az a hónap, a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll, b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják, c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. Figyeljünk rá, hogy a családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után csak egyszeresen vehető igénybe. A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, mely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik. Különbséget kell tehát tenni, a közös érvényesítés és a megosztás között. A közös érvényesítésnél mindkét fél jogosult a családi kedvezményre, például egy szülőpár, akik egy háztartásban nevelik eltartott kedvezményezett gyermeküket.
A személyi jövedelemadó törvényben szabályozott családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult. Év közben azonban csak az a biztosított élhet a családi járulékkedvezmény lehetőségével, aki az Szja tv. szerint az adóelőleg megállapítása során is jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére! A fentiekből adóik a kérdés ki jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére? Az szja tv.
museilektioner.se, 2024